John és Michelle még a középiskolában találkoztak egymással, s hamar szerelem szövődött közöttük. Az iskola végeztével a pár külön utakon folytatta tovább életét. 8 év kellett nekik ahhoz, hogy életük fenekestül felforduljon és újra visszataláljanak egymáshoz. Mindketten azt állították, hogy az évek alatt sem szűntek meg egymást szeretni. Úgy érezték, hogy egymásnak teremtette őket a sors ezért hamar megtörtént az a bizonyos lánykérés.
Röviddel azután elkezdték tervezgetni az esküvőjüket, de az élet megint közbeszólt. Michellenél az orvosok rákot diagnosztizáltak, amit óriási sokként éltek meg. Annak érdekében, hogy mielőbb egybekeljenek megpróbálták felgyorsítani a procedúrát.
Néhány nappal a nő első tervezett műtétje előtt megtartották a polgári esküvőt. Mindenképp férj és feleség akartak lenni, de nem tudták biztosan, hogy Michelle túléli-e a műtétet. Szerencséjükre minden a legnagyobb rendben zajlott. Ezek után az egyházi esküvőt kezdték szervezni.
Michelle viszont 2 héttel a tervezett időpont előtt elhunyt. Johnnak nagyon nehéz volt megbékélnie felesége halálával, aki élete szerelme volt. Úgy döntött, hogy megemlékezésül létrehoz egy Facebook-oldalt. Oda írta le legbelsőbb gondolatait, és ott osztotta meg végső búcsúját is.
Elmesélt egy esetet, ami sokakat elgondolkodtatott. Egy nap, mikor végre összeszedte magát és elkezdte összepakolni néhai felesége holmijait, megtalálta a telefonját és talált benne egy képet.
“Ő itt a feleségem, az esküvői ruhájában. Ez az a ruha, amiben soha nem láthattam őt. Csak néhány nappal a műtétje előtt házasodtunk össze. Azért tettük, hogy minél hamarabb lehessünk férj és feleség, mivel nem tudtuk életben marad-e a műtét után. Sajnos viszont az egyházi esküvőt már nem élte meg, mert két héttel előtte elment.
Úgy sajnálom, hogy nem volt alkalmam látni őt ebben a ruhában, mikor belép a templomba. De valamilyen szinten ez a kép is egyfajta vigaszt nyújt számomra. Tudom, hogy ez volt az álomruhája, különben nem fotóztatta volna le magát. Tudom, hogy amikor a hospice-ban volt, beszélt arról, hogy néz ki álmai esküvői ruhája. Akkor még nem sejtette, hogy soha többé nem veheti már fel.
Amikor megtaláltam ezt a fényképet, nyugodtan feküdtem az ágyunkban. Egyfajta nyugalmat érzek, mert tudom, hogy jobb helyen van és nem szenved már. Könnyek folytak végig az arcomon, mert tudtam, hogy ő egy életvidám nő, aki sokáig akar élni, és meg akarja élni élete legszebb napját, az esküvőjét… velem.”
Sajnos az élet nem mindig úgy alakul, ahogy szeretnénk. Pontosan emiatt nem szabad haragot tartani, mert nem tudhatjuk mikor beszélhetünk utoljára szeretteinkkel.
Forrás:vilagunkhirei.hu
